Valcsa olvasónaplója

"– Néha több erőre van szükség, hogy hátralépjünk, mintsem előre."

"Kalinda árva lány, aki nem vágyik másra, csupán a csendes kolostori élet békéjére és biztonságára a Nővérek rendjének hegyi templomában. A zsarnok Tarek rádzsa váratlan látogatása azonban felforgatja az életét. Az uralkodó kilencvenkilenc felesége mellé keres egy utolsót – a századik ránit. Mindenki meglepetésére éppen Kalindára esik a választása. Azonban mielőtt egybekelhetnének, egy ősi törvény szerint fegyverekkel kell kivívnia méltó helyét a rádzsa kilencvenkilenc felesége és számtalan ágyasa között egy rendkívüli bajnokságon.
Kilátástalan helyzetében csupán a testőre, a komoly, de kedves Naik Deven kapitány társasága nyújt neki vigasztalást. Ám a férfi iránt egyre növekvő vonzalma súlyos veszélybe sodorja.
Kalinda lelke szabadnak született, csak arra vágyik, hogy mentesüljön minden kötöttség alól, dönthessen saját sorsáról, és együtt lehessen a férivel, akit szeret.
Itt az idő, hogy a századik királyné felszabadítsa a benne rejlő erőket, és felforgassa a birodalmat."

A Moly szerint ez a 400. olvasásom, így pláne örülök, hogy sikerült most egy olyat befejezzek négyszázadikként, amit nagyon-nagyon megszerettem. :)
Már a megjelenéskor kinéztem magamnak a könyvet, és az első adandó alkalommal le is csaptam rá. :) Szinte biztos voltam, hogy nem fogom ezt a vásárlást megbánni: és így is lett. :) Az írónő első magyarul megjelent regénye tökéletes telitalálat: nagyon különleges elegy, ami pazarul ötvözi a sumér hitvilágot az indiai és arab kultúrával (én legalábbis nagyon így éreztem – és mivel nem olvasok ilyen könyveket, így főleg különleges élményt nyújtott ez a könyv; olvasod a történetet, és közben látod a csillogó, titokzatos fátylakat, a hennával díszített bőröket, érzed a szantálfa illatát… Nem, ezt nem tudom leírni… *-* Engem teljesen elvarázsolt ez az elegyített világ. Még úgy is, hogy közben meg minden sarokban megbújik a kilátástalanság, a kiszolgáltatottság és a bajnokság révén a kegyetlenség, az erőszak is. Nekem ez így kompletten nagyon tetszett, ahogyan az írónő elrendezte, berendezte a maga alkotta világát.)
A történet zseniális volt – még ha helyenként a csavarok kiszámíthatóak is voltak, de olyan is akadt, mikor rendesen sikerült az írónőnek meglepnie engem is. És ami a legfőbb: logikus volt, és a kérdéseim mindegyikére választ is kaptam a könyv során. Még jó is, hogy nem lett a lepel mindenről még az elején lerántva, így legalább ezen is morfondírozhattunk, hogy ez vagy az miért van így, és mi miért történik…
A szereplőket kedveltem: az elején Kalinda még egy kicsit „csámpás” nebáncsvirág, aki örökké betegeskedik és emiatt rendre lemarad a kötelező harcászati gyakorlatokról a Nővérek Rendjénél. Nagyon tetszett, ahogy a végére felnő a szerepéhez: egy okos, taktikus nővé válik, aki továbbra sem olyan penge a harcokban, viszont felfedez magában egy rejtett képességet, amivel minden harcos fölé képes kerekedni. Szerettem, hogy (szinte) mindegyik karakter egyedi volt: Lakia, Anjali, Natesa, Jaya, Brak, Mathura, Tarek, Hastin (és még folytathatnám) – mind-mind jól elkülönülő karakterek, igazából még a legkisebb szereppel bíró mellékszereplők is azok.
Kalinda és Deven szerelmi szála se lett túltolva, nem erről szólt a könyv nagy része – szerencsére, mert amúgy Deven megnyilvánulásai néha csöppet túlságosan is nyálasak voltak… :D Legalábbis az én ízlésemnek… De a könyv fő vonulata mellett még ez is elfért.
Már csak abban reménykedem, hogy nem lesz ez a sorozat túlnyújtva, mint a rétestészta, mert azzal mindent elronthatnak… :/ (Így is, angolul már a 4. résznél tart az írónő… Bízom benne, hogy kellően érdekes és érdemes cselekménnyel lesznek megtöltve a kötetek, máskülönben nagyon csalódott leszek.)
Sorozatnyitányként mindenesetre nagyon élvezetes volt, alig várom a következő részt! :)

Kiadó: Maxim

Kiadás éve: 2019

Oldalszám: 350

Olvastam: 2019.08.08.

Osztályzat: 5/5

----------------------------------------------------------

Eredeti cím: The Hundredth Queen

Eredeti kiadás éve: 2017