Valcsa olvasónaplója

"[…] – Mellesleg, még ha elzárnád is a Mesevíz-vezetéket az én apám mesekészlete akkor sem apadna ki, vedd tudomásul!
– Ohó, mesélni, azt akárki tud! – felelt Haha. – A csalók, a hazudozók, a gazfickók, mindenki. De amely mesében az a bizonyos Extra Többlet van, ahhoz bizony a legjobb mesemondónak is Mesevízre van szüksége. A mesemondáshoz, mint az autózáshoz, üzemanyag kell, s akinek nincs Vize, nem lesz annak Gőze sem."

"Salman Rushdie 1947-ben, nyolc héttel India függetlenségének kikiáltása előtt született Bombayban. Tizennégy éves korától Angliában végezte tanulmányait, Cambridge-ben történésznek tanult.
Az éjfél gyermekei óriási sikere után megírta A sátáni verseket, amely miatt Homejni ájatulláh kimondta rá a halálos ítéletet, a fatvát, ami után a szerző egy évtizeden át védőőrizetben élt, s bujkálását azzal kezdte, hogy megírta e könyvet, amelyet elsőszülött fiának, Zafarnak ajánlott.
Volt egyszer Alifbé országában egy szomorú város, minden városok legszomorúbbika Ennek a városnak az útvesztőiben, túl a tört szívekre emlékeztető romházak negyedén élt egy Hárún nevezetű vidám kis fickó, egyetlen gyermeke a mesemondó Rasíd Kalifának, kinek vidámságáról regéket regéltek szerte a szomorú városban Aztán valahogy minden elromlott. (Talán beszivárgott végül a város szomorúsága az ablakon.) Mikor egy nap strófa közben, mintha csak kikapcsolták volna, elhallgatott Szoraja éneke, Hárún tudta, hogy bajok lesznek. De hogy mekkorák, azt nem is gyanította.
Salman Rushdie 1981-ben Az éjfél gyermekeivel robbant be az irodalmi köztudatba. Olyannyira, hogy azonnal meg is kapta érte a Booker-díjat, sőt huszonöt esztendővel később, amikor az összes addigi nyertest versenyeztették, még az úgynevezett Bookerek Bookerét is. A könyv amerikai megjelenése után a New York Times Book Review azt írta róla, hogy olyan, mintha egy kontinens rátalálna a hangjára.
A kedvező kritikai fogadtatás nem a véletlen műve, hiszen Rushdie ezután még számos regényében bizonyította, hogy rászolgált az elismerésre, és nem enged a 47-ből (ha már nem sikerült 48-ban születnie). Példa rá e műve is, amely csak első pillantásra gyerekkönyv, valójában ebben is jó és rossz végeérhetetlen harcáról mesél."

Nagyon aranyos volt, és most olyan jól esett egy ilyesmi meseregényt olvasni. :)) Az indiai/arab regényekkel alapból nem vagyok valami jóban, ez a világ rémesen távol áll tőlem – mese formában viszont nagyon tetszett, Rushdie elképesztően olvasmányosan ír, és cselesen csűri-csavarja a történet szálait. :) Rejtett üzeneteivel együtt mindenkor időtálló (politikusok szavahihetősége, mesék fontossága stb…), és nagyon eredeti volt, ahogy a jó és a rossz szembenállását szemléltette Mesék Tengere és mesés lények birodalma: Gup kontra Csup vidéke, Khatam Sud és az ő néma, hideg és sötét árnyékbirodalma. Szerethetőek voltak a karakterei, az adoma-adományát vesztett Rasíd Kalifa és bátor kisfia, Hárún, aki bármit kockára tesz, csak hogy apján segítsen; a bűvös búbos banka Dede, a csupaszájhalak, az úszó kertész Málí, sőt még az árnyékharcos Mudrá is – a vízidzsinn Hahát viszont annyira nem tudtam megkedvelni és még azok is, akik nem épp pozitív karakterek voltak, mint pl. az arrogáns Bóló herceg és a kappanhangú Bátcsít királykisasszony, akiknek jó pár vicces jelenetet köszönhetünk. :)) Az árnyékharcosok nagyon érdekesen voltak ábrázolva, mint ahogy a gappik hadserege is mely „könyvtár” volt, fejezetekbe és kötetekbe szerveződve, és mindegyik „lapród” egyenruháján egy-egy különböző mese volt olvasható; azon nagyon vigyorogtam, mikor kiderült, hogy a „hadsereg” ruháját is Bátcsít tervezte meg, és hogy a mostani még mindig jobb, mint az előző, mert akkor kénytelenek voltak szerelmeslevél-ruhában járni-kelni :D Rushdie ilyesfajta frappánssága és eredetisége nyűgözött le végig a könyvben, imádtam a fantáziavilágát, ahogy kitalált és megszerkesztett minden apró részletet a történetben. :)
Amennyire tartottam tőle, annyira tetszett végül. Fogok még tőle olvasni, az biztos! :)

Kiadó: Helikon

Kiadás éve: 2015

Oldalszám: 234

Olvastam: 2019. 04.07.

Osztályzat: 5/4.5

-------------------------------------------------

Eredeti cím: Haroun and the Sea of Stories

Eredeti kiadás éve: 1990