Valcsa olvasónaplója

"Rose Red mindannyiunkat figyel. Bár John magának tartja fenn e birtok urának címét, illetve távollétében rám ruházza, nem ártana elismernünk, hogy ennek a háznak csak egy ura van. Vagy inkább egy úrnője. A ház maga. Ő irányít mindent. Engedélye nélkül senki nem távozhat."

"A Rose Red klasszikus kísértetkastély. John Rimbauer seattle-i gyáros építtette feleségének, Ellennek. Az épületben huszonhat ember tűnt el vagy vesztette életét tisztázatlan körülmények között. Köztük volt Ellen Rimbauer és lánya, April is.
Joyce Reardon 1998-ban egy árverésen régi és poros, lelakatolt könyvet vásárolt. Ellen Rimbauer naplóját, amelyet 1907-től 1928-ig vezetett. A szöveget Reardon nem változtatta meg, a bejegyzések sorrendiségét is megtartotta.
Rose Redet óriási birtok veszi körül, állapotát fotók és rajzok mutatják be a könyvben, viszont nem tudjuk, ki is rajzolta őket. Elképzelhető, hogy ezek Ellen rajzai. Azt sem lehet tudni, valójában hány szoba van Rose Redben. Egy mondás szerint: „Ha hétfőn 74 szobát számolsz, akkor pénteken már 87 szoba lesz…”
Hogy mindez lehetetlen? Ez Rose Red!"

Már az első betűktől, első soroktól kezdve megragadta az érdeklődésemet, a figyelmemet ez a könyv, és bizony nem eresztett, egészen míg az utolsó oldal utolsó sorának utolsó betűjéig nem értem. Fogva tartott, akárcsak „Rose” Ellent.
Nem hiába szerettem volna ennyire megszerezni ezt a könyvet; éreztem, hogy tetszeni fog (a naplóregényeket alapból is szeretem) – és így is volt. Maga a történet, a cselekmények, és a szereplők… Ellent egyrészt nagyon sajnáltam, másrészt nem, mert SPOILER.
Az pedig nekem kifejezetten tetszett, hogy nem egy lehetetlen fantasy-t kaptunk a történet végére érve. Egyszerűen csak megtörténtek ezek a megmagyarázhatatlan események, amiket sem a szereplők, sem az olvasó nem tud mire vélni, és ez így épp elég is volt, őszintén: én nem is vártam ennél többet. Nem bukkant fel minden oldalon, minden lépcsőfordulóban egy-egy kísértet, nem történtek olyan események, amiknél már csak hitetlenül legyint az ember, hogy „hiszi a piszi!”. Én simán el tudom képzelni, hogy ezek tényleg megtörtén(het)tek, itt-ott esetleges apróbb nagyításokkal… Ha létezik ilyen: egy viszonylag reális horrortörténet kerekedett belőle, a kétségbeesés és az őrület határán egyensúlyozva.
Ezek után mindenképpen megnézem a könyv alapján készült azonos című filmet, és „A rózsa vére” c. 3 részes minisorozatot is, aminek forgatókönyvét Stephen King írta, és ami a könyv történései után játszódik, mikor a könyv szerkesztője, Joyce Reardon kutatást indít, Rose Red titkának felderítésére, a napló alapján.

(A könyv valódi írója egyébként Ridley Pearson. A "Joyce Reardon" név csak egy álnév.)

Kiadó: Bestline

Kiadás éve: 2003

Oldalszám: 290

Olvastam: 2016.06.16.

Osztályzat: 5/5