Valcsa olvasónaplója

"Megértettem, hogy léteznek egymással küzdő jó és rossz erők, és az ember eldöntheti, hogy az egyik vagy a másik oldalra áll."

"Arthur Kippst, a fiatal ügyvédet főnöke egy isten háta mögötti angol városkába küldi, hogy rendezzen egy hagyatéki ügyet. Arthur a halott ügyfél, a néhai Alice Drablow házába költözik be, hogy minden családi iratot feldolgozhasson. Nemsokára kiderül, hogy a kastély sötét és tragikus titkokkal van tele, a helyiek pedig a babonák világában élik mindennapjaikat. Arthur akkor ijed meg igazán, amikor Mrs. Drablow temetésén a gyászolók között felfigyel egy fekete ruhát viselő, sápadt és beteges női alakra, akiről kiderül, hogy maga is rég halott. Valaha szép lehetett, ma már csak valami erős negatív érzelem lehel némi életet az arcába. Az a hiedelem járja a helyiek között, ahol megjelenik, ott hamarosan meghal egy gyermek. Érthetetlen és fájdalmas események veszik kezdetüket.
A mesélő, Arthur Kipps, vajon függetlenítheti-e magát a fekete ruhás nő hatásától?
Susan Hill ma az egyik legismertebb misztikus krimi- és detektívregény-író Angliában. A fekete ruhás nő című regénye gótikus stílusú kísértettörténet, melyet Edgar Allan Poe is megirigyelhetne. A történetből az 1983-es első megjelenés után nem sokkal színdarab és tévéjáték is készült. A könyv utóélete rekordhosszúságúra nyúlt, a színpadi verziót Angliában és a világ más színpadain ma is játsszák. Kultikus kísértethistóriáról van tehát szó, melyből Daniel Radcliffe főszereplésével készült új filmváltozat."

Egy jól megírt, valóságszagú kísértetsztorira számítottam – és azt is kaptam.
Persze ehhez hozzátartozik, hogy nem volt már számomra ismeretlen a történet, mert filmen már láttam (Daniel Radcliffe meg csinálhat bármit, nekem akkor is Harry Potter marad), viszont már nem minden részletére emlékeztem tisztán, így most jó volt el is olvasni.
Könyvben sem és filmben sem volt számomra az a „nagyon besz…ratós horror” (na jó, a film azért meredek volt ahhoz képest, de a könyv egyáltalán nem vészes ebből a szempontból, szóval aki félős kicsit, mégis egy kis borzongásra vágyik, teljes nyugalommal elolvashatja), de azért olvasás közben is mérsékelten futkározott a hideg a hátamon. Aki pedig teljes élményt szeretne, előbb mindenképpen a könyvet olvassa el, mert biztosan sokkal többet adott volna számomra is most ez a történet, ha a végén a csattanót nem lövik le már a filmben (jó, nem teljesen ugyanúgy történt a kettő, de már akkor is tudtam, mi fog történni).
(Egyébként úgy rémlik, hogy Jenny kutyát a filmből teljesen kihagyták, ami kár, mert egészen megszerettem a könyvben a kis blökit. :) )

Kiadó: Partvonal

Oldalszám: 176

Olvastam: 2015.08.12

Osztályzat: 5/5