Valcsa olvasónaplója

"A falaknak fülük van. 
Az ajtóknak szemük van. 
A fák suttogni tudnak. 
Az állatok meg hazudnak. 
Vigyázz, ha fúj a szél 
vagy ha hörög a hóförgeteg, 
Hiába van barátod, 
csak hiszed, hogy ismered."

"Képzelj el egy világot, amelyben nemcsak megállították, de vissza is forgatták az idő kerekét. Beköszöntött az örökké tartó 17. század, ahol csak a gazdagok élvezhetik a technika vívmányait. 
Képzelj el egy börtönt, hatalmasat, amelyben a cellák és a folyosók mellett egész erdők, városok és tengerek is elférnek. Most képzelj el egy rabot, akinek nincsenek emlékei! Csak annyit tud, hogy Odakintről jött – pedig a börtönt évszázadokkal ezelőtt lezárták, és azóta csak egyetlen embernek sikerült kijutnia. 
Aztán képzelj el egy lányt, aki egy nemesi birtokon lakik! A sorsa – úgy tűnik – megpecsételődött: megrendezett, szerelem nélküli érdekházasság vár rá. Ő azonban még nem adta fel, kiutat keres, és összeesküvések kusza hálójába gabalyodik. 
Az egyikük Bent van, a másik Odakint, ám mindketten rabok. 
Hát ez az Incarceron!"

Tipikusan az a könyv, amit lassan olvasol, hogy ne legyen olyan hamar vége, egyúttal nehéz is lassan olvasni, mert mielőbb tudni akarod, hogy mi fog történni (én elég lassan olvastam: az időhiányom eldöntötte a kérdést… :/). 
Úgy kezdtem olvasni a könyvet, hogy nem tudtam, hogy egy sorozat része. Ennek egyrészt örülök, mert később még tovább élvezhetem ezt az izgalmas világot, másrészt meg nem örülök, mert a könyv úgy fejeződött be, hogy konkrétan minden cselekményszálon csavarintott egyet az írónő, és majd' megmakkanok (@tataijucc szavaival élve; de erre tényleg nincs jobb kifejezés! :D), hogy olvashassam a következő részt. Ami még nincs kiadva magyarul! :0 Nagyon remélem, hogy igyekeznek a kiadással, cirka 2 év után már illő lenne folytatni a sorozatot, ha egyszer elkezdték, és biztosan lenne érdeklődő is rá. Csak jönne már a folytatás! :( Fantasztikus volt, imádtam olvasni ezt a könyvet. Az Incarceron egész világa, a külvilágban uralkodó Protokoll, a Kulcsok, és egész egyszerűen minden annyira zseniálisan ki lett találva! 
Történet: 5/5 (ezt nem lehetett volna jobban megírni; tökéletes *-*) 
Szereplők: 5/5 (van benne antipatikus szereplő, pl. Keiro: vértestvér ide vagy oda, Finn helyében már az elején hagytam volna ott, ahol volt… -.- És persze volt kedvelhető figura is: Finnt és Attiát is megkedveltem, de nálam Jared a nagy kedvenc.^^) 
Borító: 5/5 (ilyen az, mikor nem csak külsőre csodaszép és fantasztikus egy könyv, hanem tartalmi szempontból is) 
Ami nem tetszett a könyvben: Sokszor olyan furán volt megírva egy-egy mondat, hogy nem lehetett eldönteni, hogy az adott mondatot épp ki mondta… :/ Lehet, a fordító hibája, de lehet, hogy az eredetiben sem egyértelműbb, mindenesetre zavaró volt. 
Annak azért örülök, hogy ez is kívánságlistás könyv volt nálam, és ez is nagyon tetszett. :) Úgy tűnik, az esetek zömében sikerül beletrafálnom, hogy melyik az a könyv, amit nagyon fogok szeretni, és kell itthonra. ^^

Sorozatrész: Incarceron #01

Kiadó: Pongrác

Oldalszám: 544

Olvastam: 2013.12.30.

Osztályzat: 5/5