Valcsa olvasónaplója

"Tanuld meg elengedni a múlt szerelmeit, szeretteit! És tanuld meg tiszteletben tartani az ő döntésüket! Mert ami nincs, az fájhat, de attól még nem lesz…"

„Ezúttal sem ígérek könnyed szórakozást. Nem ígérek felhőtlen, derűs perceket. Mindenkinek felkavaró érzés saját magáról olvasni. A saját gondjairól, problémáiról, bajairól. Ez a könyv márpedig Önökről is szól. Minden emberről! A könyvben szereplő tíz ember mind-mind a saját kis privát poklát hozta el nekem. A gyilkosságért elítélt leányanya, a börtönviselt ápoló, a lelkileg megtört zenész, az alkoholista író, a gyógyszerfüggő édesanya, a homoszexuális riporter, a dührohamokkal küzdő takarító, a heroinista gumiszerelő, a szétcsúszott műfordító, és az akaratgyenge, százharminc kilós grafikus. Mégis, tévedés lenne azt hinni, hogy ez a tíz beszélgetés csak azokról szól, akik ott és akkor velem szemben ültek. Nem, kedves emberek… A gyűjtemény alapvető emberi félelmekről, a restségről, a túlzott ragaszkodásról, a gyávaságról, a türelmetlenségről, a másokra támaszkodásról, a tékozlásról, a felelősségről, az önzésről és sok olyan problémáról szól, amellyel nem csak a gyilkosok, a drogosok és a homoszexuálisok küzdenek. Nem lesz kellemes érzés, amikor egy-egy beszélgetőpartneremben magukra ismernek. Nem lesz felemelő dolog, amikor tudatosul önökben, hogy szintén ezzel, vagy azzal a problémával küszködnek. Ezért mondtam azt, hogy nem ígérek felhőtlen szórakozást. És nem ígérek derűs perceket. Szóval? Bevállalja? Igen vagy nem!?”

A nyári könyvtári gyakorlatom során került kezembe a könyv. Mikor épp nem jött olvasó, és nem volt munka, elkezdtem olvasgatni. Aztán kikölcsönöztem, és egy szuszra el is olvastam. :) 
Pont jókor került hozzám, és igaza volt a Dokinak is: „Mindenkinek felkavaró érzés saját magáról olvasnia. Saját gondjairól, problémáiról, bajairól. Ez a könyv márpedig Önökről is szól.” …És valóban. Ráismertem néhány engem is érintő problémára, amin el kell gondolkodni, és dolgozni azon, hogy ez a probléma többé ne legyen probléma. A labdát tehát Csernus feldobta, a kérdés már csak az, hogy lecsapom-e… 
Ez volt a harmadik könyvem tőle, eddig A Férfi a favorit, viszont mindegyiket érdemes volt elolvasni. Szeretem, ahogyan ír, és amiket ír. Biztosan sorra veszem előbb-utóbb a többi könyvét is.

Kiadó: HTSART

Oldalszám: 216

Olvastam: 2012.06.24.

Osztályzat: 5/5