Erich Kästner: Emil és a detektívek
"– Én vidéki vagyok – mondta Emil. – Most jövök a pályaudvarról.
– A pályaudvarról? Azért viseled ezt a hülye ruhát?
– Vond vissza! – mondta Emil. – Különben úgy kupán váglak, hogy tetszhalottnak néznek."
"Adva van egy sötétkék ünneplős iskolás fiú – nem szereti az ünneplő ruhát –, egy Kalapocska nevű berlini lányka – ez a csúfneve –, továbbá egy Berlinig közlekedő vonat fülkéje – itt szokott kezdődni a bonyodalom. Az ismeretlen tényező: egy keménykalapos úr – nézzünk csak alaposan a körmére. A többi tényezőnek elég csak a nevét említenünk: egy szálloda a téren, valahol Berlinben, na meg egy kis bankfiók. Ha ezeket a tényezőket egymással kapcsolatban hozzuk, a megoldás a világirodalom egyik legismertebb gyermekregénye lesz, izgalmas krimi, a felnőtt krimik szabályai szerint alakulva, de mégis túlnőve azokon, hiszen éltető eleme a humor, a Kaland. Rajta, nyomozzunk együtt Emillel, de valahogy el ne felejtsünk közben nevetni!"
Évekkel ezelőtt még nagybátyámtól kértem kölcsön ezt a könyvet. Abszolút nem bánom, mert jó kis olvasmány. :) Ráadásul ugyanilyen fedője volt, mint ami itt van a fülszöveg fölött. :D Jó újra látni :-] Számomra ez egy erős 4.5 ^^
Kiadó: Móra
Oldalszám: 128
Olvastam: (2009 előtt)
Osztályzat: 5/4,5
Címkék: ifjúsági kalandregény 4.5* ¤Móra¤ |Erich Kästner| -2009 előtt- #német szerző#-
2013.08.25. 12:38
-
**Valcsa**
- szólj hozzá
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.