Valcsa olvasónaplója

"– A mókus még nem találta meg azt a makkot, amiből az a tölgyfa nő, amelyet kivágva kifaragják annak a bölcsőjét, aki engem majd megöl."

"Neil Gaiman könyve is úgy kezdődik, ahogyan a legjobb történetek általában: egy fiúval, egy lánnyal meg egy beteljesületlen szerelemmel. De aztán egyáltalán nem úgy folytatódik, ahogyan a mesék folytatódni szoktak. Neil Gaiman ezzel a regényével is bebizonyítja, hogy nem véletlenül tartják őt a modern fantasy egyik legnagyobb alakjának.
Falva falva egy aprócska település Angliában. Arról a falról kapta a nevét, amely a falu határában húzódik, és elválasztja az emberi világot a varázslatok birodalmától. Egy hűvös októberi estén a fiatal Tristran Thorn hullócsillagot lát a falon túl a földre zuhanni, és hogy elnyerje a gyönyörűséges Victoria kezét, megígéri a lánynak: elhozza neki a lehullott csillagot. Tristran elindul hát élete nagy kalandjára a falon túli varázslatos világba, amelyet a legfurcsább teremtmények és soha nem látott lények népesítenek be. Hűséges társak, halálos ellenségek várják, és ha Tristran elég kitartó, olyasmit találhat meg, amire egyáltalán nem számított."

Valóban jobb filmben, de nekem ettől függetlenül is tetszett. :) De ha nem tudtam volna, hogy mi fog történni, minden bizonnyal jobb lett volna úgy olvasni...
Ha jól sejtem, a film és a könyv vége eléggé különbözik (bár ebben nem vagyok biztos, mert nem most volt már, mikor a filmet láttam).
Mindenesetre: gyerekeknek azért na adjuk a kezébe. :))
U.i: Hiányzott Robert de Niro.... de nagyon. :(

Kiadó: Agave

Oldalszám: 224

Olvastam: 2010.07.16.

Osztályzat: 5/4,5