Valcsa olvasónaplója

" – Nem is tudom. Jól megnézted őket? Elöl ott van nekik két csúcs böftök, kattogod? Az egyikét meggyömködtem. Azért az baróca volt, haverláda. 
– Elég – mordult rá Menta. 
– Bocs. 
– Mi volt ez? Villám feka: tíz nap alatt az alapfokú niggerségig? "

"Halálnak lenni mocskos egy meló. De valakinek ezt is meg kell csinálni. Charlie Asher egy normális fickó, aki kifejezetten jól érzi magát a saját kis normális életében. Kicsit neurotikus, kicsit túlaggódja a dolgokat, de azt is a normalitás határain belül teszi. Inkább bétahímnek lehetne nevezni őt, mint alfának, de Charlie már hozzászokott ehhez az állapothoz. Felesége okos, csinos, bájos nő, aki pontosan azért szereti őt, mert annyira normális. Gyermekük születik, és úgy tűnik, a dolgok nem is alakulhatnának jobban Charlie számára. De aztán az emberek úgy kezdenek hullani Charlie körül, mint a legyek. Sötét árnyak suttognak neki a csatornákból, ismeretlen nevek jelennek meg a noteszében, bizonyos tárgyak vörösen izzanak a közelében. Igen, minden jel arra mutat, hogy valamiféle titokzatos erők új munkakörre jelölték ki Charlie Ashert. Mostantól ő lesz a Halál. Másoknak ez a vég. De neki csak a kezdet."

De kár... :( Úgy olvastam volna még...
Tény, hogy briliáns könyv, iszonyat jó humorral, nekem maga az alaptörténet is tetszik. :) Néhány rész miatt viszont nem lett kedvencem. De majdnem.
Pl. azt, hogy a gonoszok a csatornákban vannak, kissé sablonosnak találtam. :S Viszont, azt hiszem, el lehet neki nézni, mert jobb nekem sem jutott volna eszembe. :D
A mókusemberek haláli pofák, én kifejezetten cukinak tartom őket. ^^ Lilyt is bírtam, néhány dolgától eltekintve egész szimpatikus. :D Sétapálcakardról elsőként itt hallottam; kissé fura megoldás, hogy manapság, mikor lehetne már kisbicskát is alkalmazni, vagy gázspray-t, valaki kardot cipel magával. :D
A befejezésével nem vagyok kibékülve, nekem kissé összecsapottnak is tűnik. De az a csattanó a legvégére úgy kellett, mint egy falat kenyér (ha már így alakultak a dolgok...). :D És a köszönetnyilvánításon is volt mosolyognivaló. :))
Szóval jó kis könyv, érdemes elolvasni, szórakoztat nem gyengén.
De nyilvános helyen tényleg nem lehet olvasni, én sem bírtam ki sokszor hangos kacarászás nélkül. Egyszóval: jó volt, na... "mint medve". ^^ :D

Kiadó: Agave

Oldalszám: 322

Olvastam: 2009.12.13.

Osztályzat: 5/5