Valcsa olvasónaplója

"– Tudod, ha egy barátságot hazugságok alapjaira építesz fel, akkor ne csodálkozz, ha összedől az építmény."

"Hiszel magadban?
Petra a pénztelen, vidéki lány elit gimnáziumba kerül, ahol mindenki gazdag és menő, így aztán hazudik, hogy ne lógjon ki, hiába figyelmezteti Dávid.
Petrát a lányok befogadják, barátokat szerez, egy fiú is tetszik neki, de kiderül az igazság. És ettől kezdve pokollá válik az élete.
Túl lehet-e élni a bosszút, az iskolai megalázásokat?
Dávidnak is van egy kínos titka, a lányok nem izgatják, de a szívét nagyon is megdobogtatja Áron, a jóképű padtársa, aki pontosan tudja ezt, és gonoszkodva ki is használja.
A két barát szerelemmel, árulással és szenvedéllyel teli útja döbbenetes eseménybe torkoll.
Van egy pont, amikor már nincs tovább.
Van egy pont, ahol a szerelem már fáj.
A regény a 2013. évi Aranymosás Public Star könyve."

Nagyon vártam a könyvet, hogy elolvashassam; ez is könyvtárból van, tökre örültem, hogy küldtek le a községibe ilyen újabb kiadású könyveket is, ezt már amúgy is nézegettem Molyon, hogy milyen jó lenne majd elolvasni. Most itt volt rá a lehetőség, éltem is vele. Tibi blogját szeretem, szívesen olvasgatom a bejegyzéseit, és amúgy is szimpatikus, sok dologban egyet is értek vele, de nem gondolom, hogy aki jól tud blogot írni, annak feltétlenül könyvet is írnia kell…
Mert ez a könyv legalább annyi sebből vérzik, mint ahány szereplője együttvéve…
Sorolom:
● sokszor nagyon-nagyon irracionális volt a cselekmény… Pl. ki küld olyan sms-t, hogy SPOILER Néha frankón „Családi titkok” érzésem volt ettől a könyvtől (a hideg kiver attól is, mikor látom, hogy anyumék nézik… :D gagyi jelenetek, amatőr szereplők – na ez a könyv is egészen hasonló ahhoz…)
● nagyon mennek az írónak az elbeszélő szövegrészek (pl. Petráét elég jól eltalálta mindig, lehet, hogy az E/1-es elbeszélőmód is tehet erről, de azok tényleg jók voltak, szerintem ennél kellett volna maradnia…), de a párbeszédes részek pl. borzalmasak, és életszerűtlenek, ilyen beszélgetések a valóságban garantáltan nem hangzanak el ebben a formában…
● nem tetszett az sem, hogy egyszer E/1-ben, máskor E/3-ban írt a szerző… Oké, az E/1 Petra szemszögéből van, de a másik? Annak ki az elbeszélője? Engem ez kifejezetten zavart… Sokkal jobb lett volna, ha egyik fejezet Petra, másik pedig Dávid szavaival lett volna megírva. Mert így olyan, mintha Dávidot kukkolná valaki állandóan, és ő tudósítana, hogy a róla szóló fejezetben mi történik a fiúval… :D fura….
● sajnálom, hogy nem volt egyetlen ember sem a szerző közelében, aki elejétől végéigfigyelmesen olvasta volna át ezt a könyvet, mielőtt megjelenik nyomtatásban. Valaki, aki nem elfogult, és szól, ha helyenként hibát vél felfedezni. Akkor nem lennének olyan orbitális baromságok a könyvben, mint pl. meglepően tapasztalta (?), combig érő szoknya… (:D combközépig érő, esetleg… de combig? az milyen? :D ) vagy a „Napi ürülék” site… :'D ezt miért kellett erőltetni?
● …és elkerülhetőek lettek volna az ismétlések is, mint pl. „az ital viszont megtette jótékony hatását”, aztán ugyanazon az oldalon: „az ital megtette hatását”… csak hogy tényleg mindenki biztos legyen efelől…. No meg a „földi pokol”, az „ördögi kör” és az „élő pajzs”. Ez a 3 pláne nagyon tetszett a szerzőnek, mert leírta egyszer, aztán pár sor után el kellett ismételni, mert milyen frappáns már, na, és milyen jó már, hogy eszébe jutott.
● sok helyen hiteltelen is, mert ha már Magyarországra helyezte a szerző a cselekményt, akkor gondoljunk már bele úgy őszintén, hogy melyik tinédzser az, aki „asszonyomnak” hívja a haverja anyukáját? Esetleg „xy” néni. Mert nálunk ez a szokás, én legalábbis még előbbi verziót egyetlen fiatal srác szájából sem hallottam elhangozni…
● valaki árulja már el nekem, hogy mitől elit suli ez az elit suli? Mert hogy ide csupa bunkó, perverz huligán jár, az is biztos… Mégis miért vágyott ezek közé Petra, mi a jó francnak akart ezekhez hasonulni? SPOILER Én meg csak azért biztosan nem vágynék egy suliba, hogy olyan diákok között legyek, akiknek semmilyen jó tulajdonsága nincs – egyszerűen csak taplók és gazdagok – , és olyan tanárok tanítsanak, akiknél a jegyek megfizethetőek… Így persze, hogy rohadtul jól tanul ott mindenki, ha nem a tényleges tudást nézik a tanárok…
A mondanivalója az egyetlen, ami miatt értékelhetőnek tartom ezt a könyvet, és megadtam rá a 3 csillagot, mert annyit megérdemel. A vége már nagyon izgalmasra sikeredett (bár úgy az első 100 oldal olvasása alatt elég gyakran fogtam a fejem, és forgattam a szemem, és már azon voltam, hogy hagyom a fenébe… de nem szeretek könyvet félbehagyni…). A végkicsengése lényegében az, hogy ne cs*szegessünk senkit, mert sosem lehet tudni, hogy kiben mi lakozik, és mikor fogja megtorolni a sérelmeit. Ezzel teljesen egyetértek. Szerintem nagyon sok minden visszavezethető a diákkori bántalmakra, és ha valakit nap mint nap megaláznak és piszkálnak, valószínűleg nem fog belőle ép felnőtt válni…
A homoszexualitás témáját én most nem is igazán érinteném, engem sosem érdekelt senkinek a nemi identitása, vagy hogy ki kit szeret, magánügy, váljék egészségére, ő él az illetővel, nem én, akkor meg minek is érdekeljen… Ebbe viszont nem is szeretnék belemenni jobban, mert elég kényes téma, és a végén még meglincselnek a túl liberális elméleteimért…
Petra esete pedig totál nagy kérdőjel számomra… SPOILER
A végét teljesen jogosnak tartottam, hogy így történt minden, nem is lehetett volna másképpen. Bár azért Dávid sorsára a későbbiekben kíváncsi lettem volna…
Mindent összevetve nem volt olyan rossz, mint ahogy indult, igazából nem is bánom, hogy elolvastam. Lehet, hogy elolvastatnám ezt a mai tinikkel, abból az apropóból, hogy felfogják, hogy ami nekik ártatlan hecc, mást tönkretehet… (A könyv nagyon hasonlított egyébként „Az osztály” c. filmhez, amit szintén megnézetnék minden kamasszal/tinivel…)
[U.i: Azt hiszem, ez a leghosszabb értékelés, amit eddig valaha írtam, könyvről… :D De ez most nagyon kikívánkozott…]

Kiadó: Könyvmolyképző

Oldalszám: 296

Olvastam: 2015.06.15.

Osztályzat: 5/3