Stephenie Meyer: Bree Tanner rövid második élete

stephenie_meyer_bree_tanner_rovid_masodik_elete.jpg

"– Te olyan… babonás vagy.
– Vámpír vagyok. Ha ez nem bizonyítja, hogy az emberek jogosan babonásak, akkor semmi."

"Bree Tanner alig emlékszik előző életére, mielőtt érzékei csalhatatlanok, reflexei emberfelettiek és fizikai ereje megállíthatatlan lett volna. A szűnni nem akaró szomjúság előtti életére… az életére, amikor még nem volt vámpír.
Csupán annyit tud, hogy újszülött társaival élni kevesebb betartandó szabályt és még kevesebb elkerülhetetlen következményt jelent: figyelj a hátad mögé, ne vond magadra a figyelmet, és mindenekfelett érj haza napfelkelte előtt, vagy meghalsz. Amit nem tud: halhatatlan életéből már nem sok van hátra.
Aztán Bree váratlanul barátra lel, egy újszülött vámpír személyében. Diego hozzá hasonlóan kíváncsi teremtőjükre, akinek még a nevét sem tudják. Amikor felismerik, hogy az újszülöttek csupán sakkfigurák egy elképzelhetetlenül hatalmas játékban, Bree-nek és Diegónak el kell döntenie, hogy melyik oldalra áll, és kiben bízik meg. De ha minden, amit a vámpírokról tudsz, hazugságon alapul, hogyan derítheted ki az igazságot?"

Ritka az olyan könyv, aminél már az olvasás előtt tisztában van vele az olvasó, hogy nem lesz happy end, sőt, a főszereplő a könyv végén meg fog halni. Ezt mondja a cím is, és mivel az Eclipse-ben olvashattuk/láthattuk, hogy Bree tényleg meghal (és azt is, hogy hogyan), így nem is volt kérdéses. A könyvből egyedül azt tudjuk meg, hogy Bree hogy jutott el a vámpírrá válásától odáig, hogy aztán a Volturi elpusztítsa.
Én sajnáltam Breet. Értelmetlen halála volt. Az igazságtalanságot nehezen bírja bevenni a gyomrom, és itt nagy-nagy igazságtalanság történt: elvégre gőze sem volt, hogy léteznek bármiféle vámpírszabályok, törvénytelen, amit csinál, és lehet máshogyan is táplálkozni, hisz nem is volt senki, aki felvilágosíthatta volna… Teljes mértékben a körülmények áldozata lett…
Egyébként viszonylag jó volt, bár a vadászatokat untam, meg az elején is nagyon nehezen akart beindulni a történet… A végére viszont szépen kikerekedett.
Kedvenc szereplő: Diego
Akit utáltam: Raoul… -.-
Kedvenc rész: mikor Cullen-ék megkegyelmeznek Bree-nek. Az is érdekes folytatása lett volna a történetnek, ha Bree nem hal meg, hanem csatlakozik Cullen-ékhez (vagy Fred után megy).
Legszomorúbb rész: mikor Bree rájön az igazságra Diego-t illetően… :(

Sorozatrész: Twilight Saga #3,5

Kiadó: Könyvmolyképző

Oldalszám: 150

Olvastam: 2014.03.21.

Osztályzat: 5/4

Címkék: fantasy ifjúsági vámpír urban fantasy ¤Könyvmolyképző¤ |Stephenie Meyer| #amerikai szerző# -2014- [Vörös Pöttyös Könyvek]

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvfan.blog.hu/api/trackback/id/tr447550944

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása