Valcsa olvasónaplója

"Itt Isten telefonközpontja. Üdvözöljük. Amennyiben hozzátartozóért kíván imádkozni, nyomja meg az egyes gombot. Ha bűnt óhajt meggyónni, nyomja meg a kettes gombot. Ha elháríthatatlan külső körülmény áldozata lett, nyomja meg a hármas gombot. Sajnáljuk, jelenleg minden vonalunk foglalt, kérjük, próbálkozzon később… tu-tu-túúú…"

"Marie csinos, kedves lány. Egyetlen hibája van csak: mindig rossz férfiba szeret bele, és erre mindig későn döbben rá. Mint legutoljára is, amikor csak az oltár előtt kap észbe és mond nemet vőlegényének. A botrány persze nem marad el, a megszégyenített Sven bosszút esküszik, Marie pedig kénytelen visszaköltözni a szülői házba. Ahol a tetőhöz hasonlóan az ott lakók élete is sürgős felújításra szorulna. Hamarosan meg is jelenik egy ács, aki nemcsak jóképű és vonzó, hanem megértő és önzetlen is. Marie úgy érzi, végre megtalálta álmai pasiját. De boldogsága ezúttal sem tart sokáig: a karizmatikus idegen azt állítja magáról, hogy ő Jézus, aki azért jött vissza, hogy megvívja végső csatáját a Gonosszal.
Egy futóbolonddal hozta össze a balsorsa, netán egy szélhámossal? Vagy Isten fia valóban újra leszállt a földre, hogy ha nem is az egész emberiséget, de legalább Mariét megváltsa, és boldoggá tegye?"

Jó volt, tetszett, de valljuk be: mégse egy „Pocsék karma”, sajnos… :( Az konkrétan kedvencem is lett, ez viszont most nem kötött le annyira, a befejezést is kicsit máshogy kellett volna, szerintem (bár alapból egyetértek a végével, de pl. a főszereplők jövőjéről igazán megtudhattunk volna valamit, hogy mi lett velük, megszületett-e valaha is Mareike és Maja…)… :/ 
Az író stílusát és humorát mindenesetre nagyon szeretem. Az a durva, hogy úgy tudja megírni a női főszereplőkkel íródott könyveit, hogy mindig rácsodálkozom, hogy ezt egy pasi írta. :) 
Marie karaktere szerintem eléggé Bridget Jones-osra sikerült, ezt azért kicsit sérelmeztem… :/ Michi-ről meg sehogy sem tudtam elhinni, hogy ő hetero… 
A „Scotty & kapitány”-részeken meg mindig tök sokat vigyorogtam, imádtam ezeket a kis bejátszásokat, a leglehetetlenebb helyzetekben, mikor nem is számítana rá az ember… :DD 
A könyvről pedig úgy összességében leginkább azt tudnám mondani, hogy nekem kicsit olyan Biff evangéliuma-érzésem volt tőle. :) Szerintem akinek a Biff tetszett, ők ezen is jól szórakoznának. 
Kedvenc szereplő: hmm… leginkább Kata (bár a végén azért kicsit kiszerettem belőle… fenének nem jutott eszébe valami, amivel kicselezhette volna…) 
Akit nagyon nem kedveltem: Svent, és Szvetlána kislányát… 
Legjobb rész: olyan igazán ütős helyzetkomikum nem igazán volt benne, kár érte… :/ Mindenesetre mikor Joshua meghívta az asztalukhoz a hajléktalant, az emberileg és mondandót nézve is egy jó rész volt. :) 
Ami nem tetszett a könyvben: oké, a Pocsék karma is csupa irracionális dologból állt, de itt valahogy kevésbé tudtam ezeket a dolgokat befogadni… 
Őszintén remélem, hogy fog még megjelenni itthon könyve az írónak, mert megérdemelné, hogy többet foglalkozzanak vele a kiadók. :)

Kiadó: Ulpius-ház

Oldalszám: 350

Olvastam: 2013.10.07.

Osztályzat: 5/4