Valcsa olvasónaplója

"Anyu palacsintát sütött, és amikor beléptem a konyhába, éppen feldobott egyet, aztán vártuk, hogy leessen. Nem esett le. 
– Hozom a létrát – vonta meg a vállát."

"Kilencedik második félévében az iskolai élet ezerrel pezseg: farsangi bál, Valentin-hét, Valentin-napi bál, tavaszköszöntő buli, osztálykirándulás és még sok minden más… 
Az osztályközösség eközben egyre jobban összekovácsolódik. 
Reni érdeklődése Cortez iránt szerelemmé változik; vágyakozás, reménykedés, féltékenység, csalódás, aztán ismét reménykedés között őrlődik, mert a fiú viselkedése egyáltalán nem egyértelmű…"

Szent Johanna Gimi 2 – avagy a csajoknak miért mindig a züllésre hajlamos, link, semmirekellő fickók kellenek? Nő létemre sosem tudom megérteni… Komolyan, én vagyok az egyedüli, akiket az ilyenek mindig is taszítottak? -.- Persze, nálunk is voltak a suliban olyan srácok, akikért minden második csaj odáig volt, de én sosem az ilyeneket szúrtam ki… Ergó most Cortez is baromira irritál, meg az is, hogy minden oldal arról szól, hogy mennyire egy félisten… Blöe… -.- 
Na de szépen sorjában (igyekszem pozitívat is)… 
1. Zene: még mindig imádom. Valahogy mindig a kedvenc bandáimat említi. :) 
2. Szereplők: szinte mindegyikhez tudnék társítani a múltamból egy osztálytársat, vagy sulis ismerőst, szóval így még inkább megfog ez az egész. 
3. Házi-kéregetés: őszinte leszek, én rühelltem, mikor anno tőlem kéregették. Én is ugyanazokra az órákra jártam, mint ők, akkor miért nem bírtak időt fordítani arra, hogy ők is megírják? Nekem is a szabadidőmből ment el a házi-írásra… -.- Szóval ebben Kingával értek egyet (nem beszélve arról, hogy akik végigpuskázzák/sumákolják az éveket, érettségin megnézhetik magukat… bár, az ilyeneknek van általában óriási mázlijuk akkor is… -.-) 
4. Virág és Arnold: továbbra is kedvenceim. :) Mondogatják sokan, hogy majd fog ez még változni, de kíváncsi vagyok, hogy mikor fog ez bekövetkezni és miért… 
5. Baleset: bocs má', hogy nem tudtam megsajnálgatni csórikámat… -.- Én nem értem, miért kellett ennyire pátyolgatni, meg sajnálgatni.. Saját hülyesége miatt történt a baj, akkor tudja utána… 
6. Zabhegyező: istenítik, csak azt nem értem, miért… Én olvastam, és azóta sem értem, miért számít ez remekműnek, mikor csak egy felfuvalkodott, elkényeztetett kis taknyosról szól, akinek semmi se jó… 
7. Megjegyzem, a „hangerő” nem azonos a „hangsúllyal"… Csak mert "hangerő” helyett legalább 2-3szor írt „hangsúlyt” az írónő. Az meg már nagyon zavart, hogy folyton „ordította xy” vagy "üvöltötte xy"… Halkabban nem is tudnak beszélni, csak ordítani az óra kellős közepén? -.- Minket úgy zavart volna le a tanár az igazgatóiba, ha üvöltözünk órán, hogy csak úgy nyekken…És még csak nem is magánsuliba jártam…
Elfáradtam a végére. Az első kötet még nagyon tetszett, talán az újdonság varázsa miatt, meg hogy mennyire nosztalgia az osztály, a suli, meg az egész tini-élet (pedig nem is volt olyan régen…).
Összegezve: humoros volt ez is, egy-egy részen jókat mosolyogtam, de a Cortezezéstől már besokalltam (tudom: még korán…). Most csalódott vagyok és duzzogok, úgyhogy én most elküldöm ezt a sorozatot szabadságra – részemről –, és bár később még azért valamikor folytatni fogom, de elég esélyes, hogy ez volt az utolsó kötet, amire én pénzt áldoztam…

Sorozatrész: A Szent Johanna gimi #02

Kiadó: Ciceró

Oldalszám: 394

Olvastam: 2013.06.30.

Osztályzat: 5/4,5