Valcsa olvasónaplója

"A diák, míg tanul nem méltányolja a tanárait. Csak később, amikor már többet tud a világról, érti meg, milyen sokkal tartozik azoknak, akik nevelték. A jó tanár nem vár dicséretet, sem szeretetet a fiataloktól. Kivárja, hogy idővel megkapja tőlük."

"Hat év telt el azóta, hogy Darren elszegődött a Rémségek Cirkuszához. A fura társaság immáron családtagnak tekinti a félvámpírt, főleg azóta, hogy megmentette a Evra, a kígyótestű fiú életét. Azonban a Vámpírok Tanácsa is tudomást szerez az ifjú inasról… Ez azt jelenti, hogy a tábornokok és a hercegek látni kívánják… 
Darren Mr. Crepsley és két csuklyás társaságában elindul a messzi hegységbe – a Tanács ugyanis ott tartja a gyűléseit. Az út korántsem veszélytelen: amerre lépnek, mindenütt vérengzés nyomaira bukkannak… 
Darren rémisztő felismerésre jut: nincsenek egyedül…"

Nekem eddig ez a rész tetszett a legkevésbé (a 3. pedig eddig a legjobban)… :/ Valahogy ebbe a „megy-megy-alszik-vadászik-megy-megy”-be már én is elfáradtam útközben… Bár a farkasokkal való találkozás tetszett, Rudi biztosan nagyon cuki lehetett. :)) 
Baromira zavart egyébként a „törpe népség” meg „törpe személy” megnevezés… -.- Most őszintén, ez mi ez? Nem tudom, hogy a fordító hibája, vagy maga a szerző találta ki, de szerintem szörnyen gagyi… (Ettől eltekintve Balláb -azaz Harkat – karaktere tetszett, és kicsit sajnáltam is.) 
Több könyv is eszembe jutott erről: egyrészt önkéntelenül beugrott a Twilight-saga (a vámpírok főfejesei előtt való megjelenés miatt, meg hogy bűnt követtek el, mikor bevettek maguk közé egy halandót, stb…), a életveszélyes próbák miatt pedig az Éhezők Viadala jutott eszembe. 
A termek bemutatását eléggé untam, meg úgy összességében is voltak részek, ahol muszáj volt kicsit letennem pihenni a könyvet… Viszont a vége szépen kikerekedett. :)

Sorozatrész: Darren Shan regényes története #04

Kiadó: Móra

Oldalszám: 196

Olvastam: 2013.08.17.

Osztályzat: 5/4