Valcsa olvasónaplója

"(…) a tény az, hogy az agy és a szív nem mindig súgják nagy egyetértésben ugyanazt. 
Esetemben szóba sem állnak egymással."

"Blue Moon 
Kék Hold 
Ritka tünemény! 
E bűvös teliholdas estén megnyílik az idő kapuja és feltárja titkát… 
Ever egyre otthonosabban mozog Damen világában, és önmagát, újonnan felfedezett képességeit is egyre jobban megismeri. Szerelmük Damennel beteljesedni látszik, de ekkor valami rettenetes történik és a lány kegyetlen választás elé kerül.

Ketyeg az óra. 
Három… kettő… egy… szerelem? 
Visszaszámlálás 
Három… kettő… egy… Kit szeretsz jobban?

Kék Hold – a végzetes éjszaka 
Nyiss kaput és lépj be! Bátorság!"

Ajándékba kaptam páromtól, örülök, hogy nem nekem kell most bosszankodni amiatt, hogy ennyit kiadtam érte... Mondjuk, tény, hogy a könyv 90%-a érdekes volt számomra, de ennyit mégsem adtam volna érte...
Tegnap fél11ig olvastam ezt, úgy, hogy már majd' leragadt a szemem, de minél előbb el akartam már olvasni, mert érdekelt a vége; kíváncsi voltam, hogy mi az, amit nagyon elszúrtak... Hát megtudtam... A vége összecsapott, és kényszermegoldásnak érzem, ami történik... Evert meg egy-egy résznél igencsak szerettem volna felpofozni, pedig nem vagyok túl agresszív alkat... :D De annyira idióta egy karakter, hogy tényleg ritkán látni ilyet... Erre szavak sincsenek.
Ha a folytatás valahogyan a kezembe fog akadni, elképzelhető, hogy elolvasom, de nem venném meg... Mindenesetre a végétől eltekintve talán jobban is tetszett, mint az első rész.

Sorozatrész: Halhatatlanok #02

Kiadó: Könyvmolyképző

Oldalszám: 292

Olvastam: 2010.03.14.

Osztályzat: 5/4